Lenyűgöz az a vihar előtti csend, amit részről részre előállítanak Vince Gilliganék. Végtelen higgadtsággal és hidegvérrel szövik a szálakat, mintha nem is egy befejező évad közepén járnánk, és a Breaking Bad egy hónapon belül sorra kerülő fináléja nem is az év egyik legjobban várt tévés eseménye lenne. Emiatt sokan érezhetik úgy, hogy az eddig levetített részek bosszantóan lassúak, és ahhoz képest, hogy mindössze nyolc részről beszélünk, egyelőre kevés kérdést válaszoltak meg. Pedig történnek ám dolgok, csak főleg a felszín alatt, ugyanakkor egyre közelebb a felszínhez.
A sorozat legutóbbi részéről spoileresen írunk a folytatásban!
Persze nézői beállítódás kérdése is, hogy mire izgulunk, mondjuk egy vonatrablásra és egyéb akciódús jelenetekre, vagy a karakterek lelkében lezajló drámára. A Breaking Bad mindkét tábornak szól, ugyanakkor igaz, hogy a befejező részekben egyelőre az utóbbin van a hangsúly.
Az ötödik évad második szakaszának negyedik, Rabid Dog című részében például nem lehetett nem észrevenni, hogy újra velünk van az első évadban megismert Walt. Akit most láttunk, az nem a kegyetlen, számító, szociopata Heisenberg, hanem a pipogya kémiatanár, aki könnyen pánikba esik, és nem tudja, mihez kezdjen magával, az a fajta figura, akit kicsit kínos nézni, mert annyira szánnivaló. Ilyen jelenet volt például, amikor Walt arról hazudozott, hogy csak azért bűzlik minden benzintől a házukban, mert balek módon töltötte a benzint a kocsiba a kúton (és nem azért, mert Jesse fel akarta gyújtani a házat). Jut eszembe, milyen szép kifejezés az, hogy pump malfunction!
Persze nem lehet elfelejteni, hogy a legkétségbeejtőbb helyzetekben tud előtörni valami rémes gonoszság Waltból, de amióta Heisenberggé transzformálódott, nem tört meg annyira lelkileg, mint most. Saul és Skyler is jobban tudja nála, hogy mit kéne csinálnia, de ő képtelen Jesse megölésére, egyrészt mert már nem tud menekülni a bűntudat elől, másrészt pedig Jesse a kevés ember egyike, akit megvédve jobb embernek érezheti magát.
Ilyen lenne a fia is, de már vele is repedezik a kapcsolata, hiszen Walt Jr. is érzi már a hazugságot, miközben rettenetesen aggódik is rákos apja miatt. Szegény még mindig feltétel nélkül szereti a szüleit, csak nem tudja, hogy kiket is szeret valójában.
Ha már a gyermek-szülő kapcsolatnál tartunk, akkor rátérhetünk Jesse-re, félig meddig ez úgyis az ő része volt (a Rabid Dog egyértelmű utalás a negyedik évad Problem Dog részére, az volt az, amelyikben Jesse a terápián gyakorlatilag bevallotta, hogyan ölte meg Gale-t).
Walt és a halott Mike után egy újabb apafigura tűnt fel Jesse életében, mégpedig az a Hank, aki korábban a szart is kiverte belőle, most viszont közös ellenséggel kell szembenézniük. Hank az, aki rátalál Jesse-re Walték házában, és rábeszéli, hogy jobban jár, ha nem gyújtja fel a házat, hanem inkább bevall neki mindent. Nagyon szép volt az a jelenet, ahogy Hank bekötötte a bekábult Jesse biztonsági övét, és a lehetőségekhez képest Marie is igyekezett gondoskodó asszonyként viselkedni.
Lehet, hogy Hank valóban aggódik Jesse sorsáért, de világos, ő elsősorban Waltot akarja kicsinálni, és nem siratná Jesse-t, ha a bizonyítékok megszerzése közben esetleg Walt megölné őt. Waltnak persze esze ágában sincs ilyesmi, de ezt csak a néző tudja, aki ugyanúgy megérti Jesse-t is, amiért már paranoiásan tart Walttól.
Végül nem Hank szájíze szerint alakulnak a dolgok, eleve hogyan is nézett volna már ki, ha már most elkapják Waltot, és így legalább Jesse akarata szerint forralnak majd bosszút. Igenám, de a legutolsó pillanatban még elkapjuk Waltot egy vészjósló telefonhívás erejéig, aki úgy néz ki, komoly lépésre szánta el magát. Na de kit akar megölni? És miért a Todd-féle náci bandát és nem Sault hívta?
Itt tart tehát négy résszel a vége előtt a Breaking Bad, és mint mondtam, nekem nagyon tetszik, ahogy a végletekig fokozzák a feszültséget, és az is, hogy csak nagyon finoman fedik fel a részleteket. Az igazsághoz a sok dicsérő szó ellenére ezúttal viszont hozzátartozik, hogy az eddigi négyből ez a legutóbbi volt a leggyengébb, Marie és a terapeuta jelenete például kifejezetten zavaró volt, mert annyira tölteléknek és feleslegesnek tűnt, és Gomie-ról sem gondolom, hogy csak úgy belemenne egy ilyen feletteseik előtt eltitkolt lehallgatási akcióba.
Az viszont nagyon jó volt a Rabid Dogban, hogy telezsúfolták visszautalásokkal, íme:
A legváratlanabb ezek közül a második szezonból ismert rózsaszín maci volt, amit nem is vettem észre magamtól, de hát tényleg ott volt a fán!
A korábbi epizódokról itt, itt, illetve itt írtunk, a gifek és a képek pedig az Uproxx összeállításából és a Heisenberg Chronicles-ről jöttek.