Időnk sem volt magunkhoz térni a Breaking Bad fináléja után, hiszen vasárnap rengeteg sorozat kezdődött. Visszatért a Good Wife és a Homeland, első részével jelentkezett a Hello Ladies és a Masters of Sex, ráadásként újra itt van a szupertahó Kenny Powers is.
A Good Wife-ot már csak a szereposztása miatt is nagyon sokáig tudnám nézni, de azért is örülök a visszatérésének, mert olyan természetes elegancia van benne, amit más sorozatban nem látni. Az igaz, hogy a kezdeti évadok lendülete kicsit alábbhagyott, de a negyedik évadba is jutott egy-két mesteri epizód.
Az ötödik évad egyik központi témája, hogy Alicia (Julianna Margulies) és Cary (Matt Czuchry) hogyan hozzák a tető alá a közös vállalkozásukat, illetve, hogy egyáltalán tető alá hozzák-e, mert az első részben már meg is jelentek a repedések a leendő partnerek szövetségében. Ráadásul a Will (Josh Charles) és Diane (Christine Baranski) még csak sejti, hogy valami készül az irodában, biztos nem fognak örülni, ha tudatosul bennük a hű társuknak tartott Alicia szándéka.
Ezen kívül nyilván lesznek heti ügyek is (az első részben egy halálos ítélet volt a tét, Malik Yobával a halálraítélt szerepében), és pörög tovább a politikai vonal is, ne feledjük, Petert (Chris Noth) kormányzónak választották.
Öröm látni, hogy a Good Wife készítői tovább folytatják azt a hagyományt, hogy kiváló érzékkel válogatják a mellékszereplőket, most Jeffrey Tambor miatt lelkendeztem, aki egy bírót alakított.
Kíváncsi vagyok, hogy tudnak-e végre valamit kezdeni Alicia gyerekeivel, mert általában az ő történetük a leggyengébb a sorozatban. Egyelőre csak annyi látszik, hogy a lány jó csaj lett és az interneten is listázzák mint mutatós politikuscsemetét!
A Good Wife-ról szóló korábbi írásainkat itt és itt találjátok.
Egyöntetű vélemény, én is osztom, hogy a Homeland második évadja az elsőhöz képest csalódást okozott. Annyi azért maradt benne, hogy ne legyen érdektelen a folytatás, milyen izgalmas például, hogy már Saul (Mandy Patinkin) a CIA főnöke, pláne, hogy vele dolgozik Dar Adal (F. Murray Abraham) is. Már az első részben láthattuk, ahogy Saul kiadja első nagy parancsát, az akció közben pedig feltűnt Quinn, azaz a szintén visszatérő Rupert Friend is.
Brodyról (Damian Lewis) előre lehetett tudni, hogy a harmadik évad legelején még nem látjuk a képernyőn, de azt is tudjuk, hogy elvileg most éppen szerelmesek egymásba Carrie-vel (Claire Danes). Utóbbi már megint nincs jól, és úgy néz ki, munkája is újra veszélybe került.
Jó kis rész volt a Tin Man Is Down, csak a gyerekszereplők nem hiányoztak annyira. Chris (Jackson Pace) valószínűleg most is láb alatt lesz, Danáról (Morgan Saylor) viszont kiderült, hogy öngyilkosságot kísérelt meg, most pedig félmeztelen selfie-ket küldözget a terápián megismert csávójának.
A Homelandről szóló korábbi írásainkat itt találjátok.
Ahol Lizzy Caplan képernyőre kerül, ott néző vagyok, de a Masters of Sexnek nem csak ő az egyetlen értéke. A Showtime új sorozata az ötvenes években játszódik, és igaz történeten (illetve az igaz történetből írt könyvön alapul). Főhősei William Masters (Michael Sheen) és Virginia Johnson (Caplan), a doktor és titkárnője, akik közösen kutatják a szexualitás természetét egy olyan korban, amikor jobban teszik, ha mindezt titokban végzik.
Az egyórás pilotban még csak épp, hogy egymásra talál a doktor (akit amúgy az serkenti a kutatás beindítására, hogy megtudja, rengeteg nő csak eljátssza az orgazmust), és a feladatra nem a végzettsége, hanem a tapasztalata miatt kiválasztott titkárnője, de már vannak önkéntes tesztalanyaik és speciális tudományos műszereik is.
Mellékszálként megkapjuk Masters és felesége sikertelen gyermekvállalását, no meg azt, hogy az egyik kolléga nem bírja épp ésszel felfogni, hogy Virgina el tudja választani a szexet a szerelemtől.
A mellékszereplők között jó volt látni Masters szkeptikus főnökeként Beau Bridgest, a doktor új kutatásához nem annyira illő régi titkárnőt pedig Margo Martindale alakítja.
Okos, humoros, kedves, és persze szexi volt a Masters of Sex első része, ha folytatás is ilyen lesz, akkor az ősz egyik legjobb sorozatával van dolgunk.
A Hello Ladies az HBO új sorozata, Ricky Gervais régi harcostársa, Stephen Merchant a főszereplő benne, illetve ő az egyik író is.
A sztori egyszerű, annyi a lényege, hogy egy angol tag Los Angelesbe költözik, hogy becsajozzon. Ő Stuart (Merchant), akinek van egy válásban lévő haverja, aki talán még nála is szerencsétlenebb (Nate Torrence), és egy albérlője is, aki persze egy olyan csaj (Christine Woods), aki jobbat érdemelne az aktuális csávójánál.
Nyilván érződik Ricky Gervais hatása, kicsit kényelmetlenül érezzük magunkat, de a Hello Ladiesben (legalábbis a pilotban) nincsenek annyira meredek poénok, még úgy sem, hogy a kompánia tagja egy kerekesszékes haver is (Kevin Weisman).
A Hello Ladies fő szála persze egyértelműen Stuart és Jessica (azaz Woods karaktere) kapcsolatának alakulása lesz, amiben akár benne is lehetne, hogy már megint egy hosszú évődést kell végignézni, de a sorozat első évadja csupán csak hét részből áll.
Nem volt minden tökéletes a Hello Ladies első részében, de a hangulatával, a szomorkás iróniájával és az autókázós jeleneteivel megvett a folytatásra.
Sokáig úgy volt, hogy véget ért az Eastbound & Down (Egyszer fent, ... inkább lent), aztán mégis bejelentették, hogy még egy utolsó évadra (a negyedikre) visszatér a szupertahó Kenny Powers, a szerencsétlen, kiégett ex-baseballjátékos.
Hamar ledarálják, mi történt Kennyvel, mióta utoljára láttuk (ugye újra kudarcba fulladt a sportkarrierje), jelenleg autókat árul és békés családi életet él Aprillel és gyerekeivel az oldalán. Ez az állapot persze nem tarthat sokáig, megjelenik egy régi játékostárs, aki ma már tévésztár (Guy Young szerepében az egész szezonban láthatjuk a nagyszerű Ken Marinót, én imádom a csávót), és visszarántja Kennyt a rosszba.
Kennyben azért több a felelősség, mint eddig, de kétségünk sem lehet afelől, hogy hamarosan dőlni kezd belőle az otrombaság, és erre már csak azért is számíthatunk, mert ebben az évadban Lindsay Lohan is felbukkan majd.