Egyelőre nem követi akkor felhajtás, mint a Netflixet, de az Amazon talán még merészebb újítást hozott a sorozatok piacára: legyárt egy csomó első részt, online elérhetővé teszi, és a nézők reakciói alapján dönti el, melyikből lesz teljes sorozat. Bár azt egyelőre nem tudni, beválik-e az új modell, az látszik, hogy a nagy nevek és a merész témaválasztás sikerre viheti, ráadásul a most feltöltött pilotok egyike az elmúlt évek legjobb sorozatának ígérkezik.
A sorozatpiac egyik legfontosabb tavalyi jelensége a Netflix és az Amazon megjelenése volt. A távolról sem a hagyományos tévécsatornákhoz hasonlító cégek nemcsak saját sorozatokat fejlesztettek, hanem legyártották és terjesztették is őket. Ez utóbbiban is újítottak: minden produkciót az interneten tettek elérhetővé.
A két újítás közül egyelőre a Netflix szól a leghangosabban, elsősorban a Kevin Spacey és Robin Wright főszereplésével készült House of Cardsnak köszönhetően, de nagyon jól sült el a Lilyhammer a Norvégiában gengszterkedő Steven Van Zandttal, és a női börtönös Orange Is the New Black is. Ezek mind saját fejlesztésű sorozatok voltak, de tíz év után az eredetileg a Foxon futó Arrested Development is a Netflixen folytatódott.
Egy valami viszont tényleg minden sorozatukra igaz: egyszerre teszik elérhetővé az összes részt.
Az Amazon pilotszezonjának előzetesei
Ezzel szemben az Amazon más stratégiát választott. Az online könyvesboltból a világ legnagyobb internetes kereskedőjévé váló cég már megváltoztatta a könyvvásárlási és könyvolvasási szokásokat, és a sorozatokat sem hagyományos megoldásokkal kezeli.
A néző dönt
Ahogy a Netflix is előfizetéses rendszerben működik (8 dollár egy hónap), úgy az Amazon Prime nevű szolgáltatásáért is csengetni kell, évente 80 dollárt. Ezért egy csomó sorozatot és filmet lehet streamelni (a több tízezer mozgóképes tartalom mellett 350 ezer e-könyv is elérhető, ha van Kindle-olvasónk), valamint két napig értékhatár nélkül bármit rendelhetünk az Amazon kínálatából, ingyen kiszállítják.
A filmek és sorozatok bármilyen számítógépen, táblagépen, telefonon elérhetők, de az ideális Amazon kör úgy zárul be, ha a Prime választékát a cég saját gyártású táblagépén, a Kindle Fire-ön , vagy a már tavaly karácsony előttre várt, de a hírek szerint idén márciusban tényleg megérkező Amazon TV-n tesszük magunkévá. Ez voltaképpen egy olyan multimédiás eszköz lesz, amivel bármilyen tartalmat kilőhetünk a tévére és persze kezeli is az amazonos dolgainkat, sőt online közösségi játékokat is terveznek rá. (Ezzel a lépéssel amúgy az Apple TV vagy az itthon kevésbé ismert Roku is elég komoly vetélytársat kap.)
Az Amazon tavaly jelentkezett először saját gyártású sorozatokkal is, pontosabban tizennégy első résszel. Ugyanis nem teljes sorozatokat, hanem csak pilotokat mutattak be, amikről kikérték a közönség véleményét, és ez alapján, vagy részben ez alapján döntöttek a sorsukról.
A Prime-on közvetlenül kitölthető kérdőívek mellett az Amazon egyéb tesztvetítéseken is vizsgálja a nézői reakciókat, illetve olyan dolgokat is elemeznek, hogy egy adott cím például milyen sűrűn jelent meg az online közösségi médiában. De nyilván nem csak ezen múlik, tavaly például sokan azt várták, hogy berendelik a teljes Zombieland-sorozatot (amt filmként ismertünk, de eredetileg sorozatnak készült), aztán mégsem lett belőle semmi.
Előzetes a Zombieland pilotjához
A nyolc komédiából (amelyek mellé hat gyerekeknek szóló sorozat első részeit is legyártották) végül az amerikai szenátorokról szóló, John Goodmant és Bill Murray-t is szerepeltető Alpha House és a szilícium-völgyi csetlő-botló startup arcokról mesélő Betas lett a befutó. A tavaszi bemutató után végül novemberben kezdték el a rendes "sugárzást", mindkét sorozat első három részét megnézhette bárki egy sima Amazon-regisztrációval, de utána a már hetente érkező epizódokat Prime előfizetéshez kötötték. Mindkét sorozat mérsékelt sikerrel zárt, erre irtunk róluk az első 3-3 rész után.
Idén a pilotszezon 5 gyereksorozat, 3 komédia (illetve dramedy) és 2 dráma első részét jelenti, amelyeket beregisztrálva itthonról is bárki megnézhet.
Amerikai foci, az X-akták alkotója és az oboás lány
A két dráma közül az egyik az X-Akták főnöke, Chris Carter sorozata, de az After egyelőre csak egy újabb apokaliptikus sci-finek tűnik, és abból sem átlagon felülinek. A másik dráma egy bűnügyi történet, a Michael Connelly Harry Bosch-regényeiből készült Bosch. Ebben Titus Welliver a főszereplő, de a pilot alapján itt sem látszik, hogy miben lenne más, mint egy sima krimisorozat.
A három komédia közül a Rebels is olyan, ami nem különösebben izgat fel, annyit tudok mondani róla, hogy amerikaifocis cucc.
Színre lép Gael Garcia Bernal
A két dramedy azonban izgalmasabbnak tűnik. Pedig a Mozart in the Jungle hívószavaiban (New York, szex, drogok és komolyzene) ugyanúgy benne van van a jó szórakozás és a bénázás lehetősége is. A pilot alapja egy, a New York-i klasszikus zenei szcéna viselt dolgait bemutató memoárkötet, rendezője Paul Weitz (Amerikai pite, Egy fiúról), készítői között pedig ott van Jason Schwartzmann és Roman Coppola is.
Sokaknak a Girls hangulata ugorhat be róla, és mivel itt is sok a huszonéves New York-i fiatal, ez helytálló is, de a Mozart nem annyira harsány, mint a Girls, illetve a szereplők céljai és motiváció is kézzel foghatóbbak. Ez különösen Haileyre, az oboás lányra igaz, akinek minden vágya, hogy ne kisebb haknikkal és tanítással boldoguljon, hanem egy rendes zenekarban kapjon állást.
Lola Kirke mellett a Mozartban szerepel még Gael Garcia Bernal, mint egy ifjú titán karmester, aki Malcolm McDowell karakterét váltja le a fikciós filharmonikus zenekar élén. (A Los Angeles Times szerint bár a zenekar fikciós, Garcia Bernal karaktere már nem annyira, valószínű, hogy a Los Angeles-i Filharmonikusok venezuelai karmestere, Gustavo Dudamel adta hozzá az alapot.)
Az elmúlt évek legjobb pilotja
A Mozart in the Jungle kedves, aranyos és emlékezetes, de a Transparent az elmúlt évek egyik legjobb pilotja.
Jeffrey Tambor és a nagy változás
A Transparent esetében is előjött a Girls, a főszereplők némileg idősebbek, de ugyanúgy nagyvárosiak (Los Angeles-iek), és itt is van párhuzamos szereplő Gaby Hofmann személyében, aki sokaknál kiverte a biztosítékot az idei Girls-ben, itt viszont kedvelhetőbb és visszafogottabb, továbbá ugyanúgy szőrös neki. (Az anyukája amúgy Andy Warhol modellje és színésznője volt Viva néven.)
A család miatt akarva-akaratlanul összetartó, de egyébként kósza lelkeket bemutató Transparent azonban egy másik sorozat hangulatát, méghozzá minden idők egyik legjobbjáét, a Sírhant művekét idézi. Ez sem véletlen, hiszen a Transparent készítője az a Jill Soloway, aki a Sírhant művekben íróként és producerként dolgozott.
Az már nem meglepő, ha homoszexuális szereplőkkel találkozunk a képernyőn, és a Transparentben sem az az érdekes, hogy az egyik szereplő leszbikus hajlamokkal bír, hanem az, hogy a nagypapa korban járó másik szereplő úgy dönt, nővé operáltatja magát.
Az operációra készülő, gyerekei előtt még titkolózó családfőt Jeffrey Tambor játssza, gyerekeit pedig a már említett Gaby Hofmann mellett az esetleges folytatásban vélhetően a nők felé forduló keserű háziasszonyként Amy Landecker, és a mumblecore-mozgalomból ismert Jay Duplass játssza.
A Transparent azonban a transznemű vonal nélkül is nagyon ütős lenne, a szereplők lelki nyomorának csendes, kifinomult és megkapó ábrázolása miatt.
Többet vállalnak egy átlagos csatornánál
Ahogy a Netflix a női börtönben játszódó Orange Is the New Blackkel, úgy az Amazon a Transparenttel is olyan területre tévedt, ahol sorozatok nem jártak korábban. Úgy tűnik, ezek a cégek többet mernek vállalni, mint egy átlagos csatorna.
Az Amazon valamikor a közeljövőben, még márciusban dönt a pilotok sorsáról, és tavaly óta tudjuk, hogy kiszámíthatatlan, melyik lesz a befutó. A különféle reakciók alapján úgy tűnik, a fentiek közül a Transparentnek lehet a legnagyobb esélye, nem is feltétlenül a nézők körében aratott siker miatt, mert eléggé megosztó sorozat, hanem mert a témája miatt az amerikai média forradalmi újításként tekint rá.