A Mad Men eleinte a rengeteg elszívott cigarettáról és jelentős mértékű alkoholfogyasztásról volt híres, de ahogy haladtunk előre a hatvanas években és lazult az erkölcs, az alkalmi drogfogyasztás is megjelent a sorozatban. Ezen a téren a csúcspont az egyik tavalyi epizód volt, amelyben a bohém Roger Sterling egy LSD-partyn vett részt.
A mostani, hatodik évad egyik részében nemhogy egy karakter, hanem az egész reklámiroda kikészült, legutóbb pedig Don Draper már nem először ütötte ki magát nagyon csúnyán, és idén a kreatív osztályon is többször jár körbe a spangli, mint valaha.
Drogpénzből finanszírozott dvd-piac, drogbárók felemelkedését megéneklő dalnokok, golyóálló divatmárkák, és az a rengeteg rengeteg sorozat. A szórakoztatóipar természetéből adódik, hogy a lehető leggyorsabban reagál a jelen konfliktusaira - és nem történt ez másként a mexikói drogháborúval sem. Persze a "törvénytelen Mexikó" képe régi, jól bevált háttér és kliségyűjtemény: a szépséges, ártatlan, de szenvedélyes nő; a kövér és korrupt bajszos rendőr; a zabolátlan és romantikus forradalmár; a veszélyes és sebhelyes arcú bérgyilkos mind unalomig ismert karakterek. Ugyanakkor a drogháborúk óriási lökést adtak a mexikói kliséknek, rengeteg pénzt hoznak a szórakoztatóiparnak, az amerikai sorozatok pedig látszólag bár elítélik a helyzetet, valójában nagyon jól szórakoznak a levágott fejekbe rejtett bombákon. Alice Mexikóországban.
Kereső
Olvasóim
