cold open

“Neveztek már hipszternek? Tagadtad, de olyan ruhatárad és frizurád van, ami nem mainstream? Kúl a tetkód? Bomba a szakállad vagy ironikus a bajszod? Vannak ósdi, de menő cuccaid? Ott voltál az utolsó LCD Soundsystem-koncerten vagy borzalmasan ott akartál lenni? Ha ezek rád illenek, helyed van a show-ban. Menő, érdekes arcokat keresünk.” Valahogy így nézett ki a How To Make It In America (Kergetjük az amerikai álmot) statisztáknak szóló felhívása 2011-ben. A múlt vasárnap második szezonját indító, a legjobb vígjáték Golden Globe-díját épp most megnyerő, és anti-Szex és New Yorknak is emlegetett Girls (Csajok) esetében már egyszerűbben írták körül a kritériumokat: nemtől és bőrszíntől függetlenül kerestek hipszter típusú embereket, különösképp, ha az alanynak tetoválása, színes haja vagy piercingje van, és különlegesen néz ki.

A hipszterlét rejtelmeibe nem megyünk most bele, de az egyre kevésbé stílusfüggő kúlságról és annak zenei körítéséről itt lehet a Quarton olvasni, az Urban Dictionary pedig itt nyújtja definícióit a sokak által gyűlölt, androgün frizurájú ironikus emberekről, akik olyan zenére pörögnek, amit senki sem ismer. A hipszterkultúra erős nyomot hagyott az elmúlt évek sorozatain is, a Girls esetében pedig csúcsára ért a folyamat.

Hipszter vagy csöves? - kvíz a 2 Broke Girlsben

Rengeteg sorozat van, amelyre ráaggatják a a hipszter címkét: amelyekben őket ábrázolják vagy figurázzák ki, vagy amelyeket épp neki szánnak. A 2 Broke Girls helyszíne eleve egy retróbár Williamsburgben, az egész színtér legemblematikusabb brooklyni negyedében, de olyan is van, amikor elég csak egy szereplő (mint Zooey Deschanel a New Girlben vagy Blake karaktere a Workaholicsban), esetleg egy ruhatár is a hipszterséghez (Tom Haverford szerkóiról itt írtunk). És persze a magukat irtó különcnek gondoló fiatalokra remek paródiákat is lehet alapozni, mint például a nemrég harmadik évadjával visszatért Portlandia. Ha csak csodálatos öltözködését és popkulturális utalásainak mélységét nézzük, akkor a Community Abedje is igazi hipszter, de persze a beavatott nézők jól tudják, sokkal több ő ennél.

Az NBC-nél pedig már fejlesztés alatt áll egy hipszterszitkom, és a Forbes Magazin hipszterkörnyék-listáján tizennyolcadik helyen végzett bostoni negyed lakóiról is sorozatot terveznek.

Mindenki dj a Portlandiában

Az HBO-n futó Girls tehát nem a semmiből jött, főleg, ha megnézzük a csatorna közelmúltját. Három évadot élt meg itt a Bored To Death (Író és kamuhős), a How To Make It In Americát pedig két szezon után kaszálták el tavaly. A Girlshöz hasonlóan ezek is New Yorkban játszódnak, a magyar nézőnek pedig az is fontos, hogy nemcsak vetítették őket itthon, hanem még ki is adták őket DVD-n.

A hipszterség császárai

A hipszterség egyik központja Brooklyn, ami legalább olyan fontos Jonathan Ames, helybéli író sorozatában, a Bored To Death-ben, mint a színészek, pedig ők se akárkik. Jason Schwartzmann a független színtér egyik ikonja, aki, ahogy a Filmklub írja, már 1998-ban hipsztert alakított (és amúgy nagyon bírná, ha a Girlsben is szerepelhetne); Zach Galifianakis, aki a Saturday Night Live-ban elmondta, hogy mennyire nem szereti a divatos brooklyniakat, mégis sokak szemében ő a hipszter komédiás; és persze itt van Ted Danson is, a szintén nagyon menő, kultikus öreg.

A sorozatban a Schwartzmann által alakított író nem halad a könyvével, és ezért a Craigslisten hirdetést feladva magánnyomozónak áll. A noir hangulatú komédiában megjelennek Brooklyn változatos helyszínei, és olyan hipszteresnek (is) mondott dolgok, mint a képregények, a biokaja, a tekintélyes arcszőrzet, és persze az elmaradhatatlan, álmoskás retróérzés. Azt már mondani sem kell, hogy a főcímdalt maga Schwartzmann énekli.

Fehér gyerekek kedvenc rappere

A How To Make It In America középpontjában az exkluzív New York-i bulik, pop-up boltok és a limitált példányszámban gyártott ruhák állnak. A sorozatban Ben és Cam sorsát követhetjük nyomon, akik saját divatmárkájukkal szeretnének érvényesülni, de pénzük nincs túl sok. Mire elkezdik gyártani saját farmerjüket, már Japánt is megjárták (csak a sztori szerint, a számozott kiadású ritkaságok országában nem forgattak), de a kétszer nyolc epizód sajnos kevés volt ahhoz, hogy teljesen kibontakozzanak, pedig a HTMIIA nagyon jó hangulatú sorozat volt (csak a második évad nagy, éjszakai fixibringás vonulását tudnánk feledni).

Kid Cudi, a fehér gyerekek Szigetet is megjárt kedvenc rappere kutyasétáltató fűdílert alakít, a kultfaktort pedig jelentheti Luis Guzman, Gina Gershon, vagy Joe Pantoliano is, aki a Maffiózókban Ralphie Cifaretto volt, itt pedig a fiúk prospektusában pózolt.

Így érkeztünk meg a Girlshöz, amely második évadját kezdte január 13-án, és az HBO On Demand szolgáltatásával, az eredeti sugárzás után szinte egyből elérhető itthon is. A fentiek fényében nem mondhatjuk, hogy az ismeretlenségből érkezett, de az is biztos, hogy a mostani felhajtás sokszorosa az első évad idején tapasztaltnak.

Már nem tanul, még nincs munkája

A sorozat írója, főszereplője és mindene a vasárnapi Golden Globe-on szintén díjazott Lena Dunham egy New York-i művészgyerek (apja Carroll Dunham festő, anyja Laurie Simmonse fotós), akit James Franco (2010) és Ryan Gosling (2011) után választott a legkúlabb embernek tavaly a Time Magazin.

Dunham nevét 2010-ben ismerték meg, amikor a több korábbi függetlenfilmes próbálkozás után (ez is, mármint a kisköltségvetésű független filmezés is olyan dolog, amit sok helyen a hipszterlét egyik alapjának tartanak, pedig hát ezer éves) bemutatott Tiny Furniture már komolyabb elismeréseket is besöpört. Ebben saját anyja, testvére és a későbbi sorozat néhány színésze is szerepel, és ahogy a sorozat is, ez is a tanulást már befejező, de rendes munkát még nem találó és a szüleiktől még nem elszakadó huszonéves lányok életét mutatja be (egy hatalmas tribecai loftlakást tényleg nem lehet egyszerű elhagyni).

A film meggyőzte az HBO képviselőit, megrendelést adtak a Girlsre, de nyilván az is segítette döntésüket, hogy menet közben Judd Apatow is felkarolta Dunhamet, és executive producerként ő is csatlakozott a stábhoz (ő például a Freaks and Geeks Lindsayét látja Hannah-ban).

Túlsúlyos, tetovált zsidó bölcsészlány

A sorozatban Lena Hannah Horvathot alakítja, a túlsúlyos, bénaságokat tweetelő, tetovált, zsidó bölcsészlányt, akitől szülei az első részben megvonják a támogatást - még az sem hatja meg őket, hogy lányuk saját generációjának a hangja szeretne lenni. Barátnői szintén huszonévesek, Marnie az egyetlen, akinek rendes munkája és még barátja is van, Shoshanna a szűz jókislány, Jessa pedig a bohém, világutazó csaj (amúgy az ő keresztnevük is alliterál a családnevükkel). A lányok együtt küzdenek meg az élet kihívásaival, a munkakereséssel, a béna fiúkkal, a riválisokkal (Hanna rettenetesen irigyli egykori iskolatársát, akinek a barátja öngyilkos lett, a lány pedig erre írói karriert alapoz).

A Girls első évados promója

Négy lány New Yorkban az HBO-n, nem lehet nem felismerni a párhuzamot a Szex és New Yorkkal, és utóbbi sorozat bár valamilyen szinten bevallottan hatott a Girlsre, de leginkább csak Shoshanna fejében létezik valóságként, a lányok távol állnak Carrie-éktől, a kritikusok szeretik is ezért a Girlst anti-Szex és New Yorkként emlegetni.

A szex kényelmetlen dolog

A sorozat elvileg komédia, de fontos megjegyezni, hogy ha Hannah karaktere az elejétől kezdve taszít, akkor nem érdemes tovább időzni a sorozattal. Dunham nem tagad le semmit: a tévében nem megszokott módon nyugodtan mutogatja meztelen duci testét, felvállalja, hogy fogalma sincs a világról, azt vesz fel, ami éppen van és direkt szerencsétlenül néz ki, a sorozatban használt ruháit például szándékosan elméretezik. (A Girls gardróbjáról itt egy cikk.)  

Ahogy a sorozatban a szex sokszor furcsa, zavarodott, kényelmetlen dolog, úgy a humora is a kínos helyzetekre épít. A nemi betegségeken, a szüzesség elvesztésén, a homoszexualitáson, az abortuszon vagy a nőjét rendesen megdöngölő pasi hiányán túl persze nemcsak párkapcsolati és szexualitást érintő  kérdések vonulnak végig a Girlsön, hiszen a lányok közötti barátság alakulása is szem előtt van, ahogy a munkakeresés állomásai is. Hannah például ingyen dolgozó gyakornokként kezdi, később egy állásinterjún megerőszakolós viccel lehetetleníti el magát, egy felolvasáson besül saját írásávál, végül kénytelen egy kávézóban dolgozni. 

Négy híres ember gyereke nyomulgat a tévében

Az ehhez hasonló helyzetek bemutatása miatt övezi egyre nagyobb ünneplés a sorozat epizódjait, mondván, kimondja a kellemetlen igazságokat és kendőzetlenül mutatja be a valóságot. Ugyanakkor a sorozat bírálói szinte mindenbe be tudtak kötni: a színesbőrű karakterek hiányába; a lányok pénztelensége ellenére látványos életvitelbe; Lena Dunham idegesítő mivoltába; vagy egyszerűen csak abban, hogy négy híres ember gyereke nyomulgat a tévében.

Dunham színésztársai közül ugyanis Allison Williams az NBC híradósa, Brian Williams lánya, a brit Jemima Kirke apja a Bad Companyban dobolt, Zosia Mamet pedig eleve filmes családból jött. Ez utóbbi persze teljesen lényegtelen a sorozat minősége szempontjából, ami pedig a színesbőrű karaktereket illeti, nem új a vita, hiszen az ugyanúgy a multikulti New Yorkban játszódó Seinfeldben vagy a Jóbárátokban is fehér főszereplők voltak. Dunham erre ezt mondta, hogy ő félig zsidó, félig WASP (fehér angolszász protestáns), ezért a főszereplői is így oszlanak meg, mindenesetre a második évadban már feltűnik egy fekete karakter, aki ráadásul republikánus, és Troy a Communityból, azaz Donald Glover alakítja.

Instagram, "igazi hipszterek", ingyenes szobabicikli

Akik már csak a New York-i hipsztercsajok életét bemutató sorozat gondolatától is elborzadnak, azoknak bűnös élvezetet jelenthetnek a második évad felvezetésének állomásai. Miután a viszonylagos ismeretlenségből őrült menő, őszinte és hiteles arc lett, színészként pedig Emmy-díjra jelölték, Dunham azzal is borzolta a kedélyeket, hogy alig több mint hatvanoldalas, önéletrajzi esszékötetéért 3,7 millió dollárt fizetett a Random House. Ebben a már művésznő, kínos szexuális élményekről, evésről és utazásról ír. És még csak ezek után jött a mostani Golden Globe, ahol nemcsak a sorozatot, hanem Dunham színészi teljesítményét is kitüntették. (Csatolt illusztrációként természetesen az HBO Instagram-galériáját ajánljuk.)

A második évad körül a napokban csúcsra járatott hype is szolgál meghökkentő elemekkel. Az igazi hipszterek által lenézett, de mégis hipszterellátónak számító Urban Outfitters divatcég például közös nyereményjátékban arra szövetkezett a sorozattal, hogy egy évig állja a nyertes albérletét és ötezer dollár értékben be is rendezi azt.

Ezekhez képest már csekélység az exkluzív Santigold-számmal a napokban megjelent soundtrack, vagy a szépségszalonokban saját márkás körömlakkokkal, a sporttermekben pedig ingyenes szobabicikli-alkalmakkal és egyéb akciókkal támadó közösségi médiás promóció.

A második évad egyik előzetese

Jó annyira, hogy ne bosszankodjunk rajta

A Girls minden bizonnyal ezentúl is ugyanolyan megosztó lesz, mint amilyen eddig volt. A sorozatot hiteles hangjáért ünneplő újságírók és a karakterekben önmagukra ismerő lányok tábora már készen áll, a komoly hírverés viszont csak még kíméletlenebbé teheti a bírálókat. Amúgy a körülmények nem számítanak igazán, hiszen a Girls egy jó sorozat, saját stílussal, nem megszokott humorral, néha idegesítő, de megkapó karakterekkel, zavarba hozó jelenetekkel. Én nem vagyok huszonéves munkakakereső lány (New York-i sem), de még így is tudom élvezni, viszont az is igaz, hogy a mostani midseason más darabjai több izgalmat tartogatnak a Girlsnél, amely egy "minden idők listán" pedig csak a távolból figyelné az élmezőnyt. Annyira azonban mégiscsak jó, hogy nézzem az új szezont is, és ne az indokolatlan felhajtáson bosszankodjak.

Végül szerepeljenek itt a sorozat férfikarakterei is, nélkülük azért nehezebben lenne ütős a Girls. Az alábbbi, Terry Richardsonnal közös fotón középen látható Adam Driver, aki az elmebeteg hipszter szerepében ijesztően remek; Andrew Rannels (balról a bajszos) büszke arra, hogy annyira meleg, hogy sosem volt nővel (a sorozatban ő Hannah homokos exe); Alex Karpovsky (jobbról a második) simán vicces; egyedül Christopher Abbott idegesítő.

Kövesd a Cold Opent a Facebookon is!