Két sorozattal is mostohán bánt idén az ABC. A bemutatók idejét folyamatosan változtatták, felcseréltek, illetve nem adtak adásba részeket, legutoljára meg heti két epizóddal próbálkoztak. Az egyikben napjaink legjobban megírt meleg karaktere látható, a másikban pedig maga Dawson. Most döntés született a sorozatok sorsáról: a Happy Endings maradhat, a Don't Trust the B---- in Apartment 23 viszont elbúcsúzhat a képernyőtől.
Ha Joey igénytelen meleg zsidó mackó lenne
Az itthon is látható Happy Endings jelenleg a harmadik évadban jár, amolyan Jóbarátok-szerű sorozat. Három nő és három férfi egy nagyvárosban (Chicago), köztük egy fekete férjjel és egy irányításmániás feleséggel, egy homokos zsidóval, egy dilis és egy szingli csajjal, no meg egy álmodozó seggfejjel. Ennyiből nem feltétlenül látszik, hogy a Happy Endings más, mint a vetélytársai, de már a szereposztás is telitaláltat. Damon Wayans Jr. és Eliza Coupe között nemcsak az öltözködésben remek az összhang, amúgy is az egyik legmulatságosabb pár jelenleg a tévében (értelemszerűen ők alakítják a házaspárt), Elisha Cuthbert a 24 után mindenkit meglepve önfeledten komédiázik, Casey Wilson a Saturday Night Live nézőinek lehet ismerős, ő a kétségbe esve az igazit kereső Penny szerepében látható. A Dant alakító Zachary Knighton már nem egyértelműen szimpatikus figura, de pont ezért jó választás az 1/16 részben indián douchebag eljátszására. Az állandó karakterek közé tartozik még Max Blum, a meleg zsidó, aki egyébként inkább egy Joey-szerű, igénytelen, sokszor tanácstalan, a munka alól kibújni igyekvő jószívű mackó. Adam Pally alakítása a teljes ellentétje például Andrew Rannels Girls-, illetve New Normal-beli, harsány homokos karaktereinek.
Tisztességes szitkomként a Happy Endings történetei közé is bekerülnek a hagyományos témák, a párkapcsolati problémák, a vallás, a bőrszín, a sport, vagy a nagy ünnepek, de az írók igyekeznek elkerülni az általános megoldásokat. A legutóbbi karácsonyi részben például a karácsonykor született gyerekek szomorú sorsa volt az egyik vezérszál, Max zsidósága úgy jelenik meg, hogy bármicvókon reppel, a karakterek először pedig a sosem sugárzott Real World Sacramentóban találkoztak egymással, és természetesen egyszer még rá is játszanak a Jóbarátok-párhuzamra. A Happy Endings az elrugaszkodottabb sztorikon túl is stílusos gegeket kínál, például a nemiséget, a barátságot vagy a trágárságot feldolgozva, és még az is jól jön ki, amikor két karakter, akik keveset szerepelnek együtt, végre közös jelenetet kap, de látványosan nem tudnak egymásnak mit mondani. Nem a legnyersebb komédia a Happy Endings, de friss (igaz, nem is ment még le belőle vagy 7-8 évad), kedves, ötletes és szórakoztató, néha pedig szó szerint kegyetlenül poénos és még új szavakat is alkotnak benne.
A Happy Endings mostani évadjának promóképe
A Happy Endings nem indult zökkenőmentesen, már az első évad során kavartak az epizódok sorrendjével, de megtalálta a maga részenként 4-6 millió elkötelezett nézőt jelentő közönségét. Ez azért nem a csúcs, de a sorozatot a kritika is szerette, így megkapta a második évados berendelést, és ezek rendben le is mentek, kivéve a legutolsó, 22. részt, ami Amerikában csak a mostani szezonban került adásba, azért nem korábban, mert pont akkor indult az idén már a Happy Endingsszel párban vetített Don't Trust the B---- in Apartment 23 (a HE tavaly még kijött néhány webizóddal is).
Büszke rá, hogy ő volt Dawson
Az Apt. 23 az a sorozat, amelyben James Van Der Beek önmagát alakítja. Alapvetően nem róla szól a történet, hanem a címszereplő ribiről és a hozzá beköltöző naiváról, mégis sokszor The Beek viszi a pálmát. Önmagát alakítja, pontosabban gúnyt űz önmagából, még pontosabban önmaga fikcionizált változatából. Az Apt. 23 Van Der Beekje unja, de büszke is rá, hogy ő volt Dawson a Dawson és a haverokból, azt gondolja, hogy csak neki volt köszönhető egykori sorozata sikere, és úgy véli, kisujjában van a színészmesterség, a nőket pedig szempillantás alatt felszedi. Van Der Beek lubickol a szerepben (húsz év múlva mondjuk ennyire azért nem lenne vicces), a beskatulyázott, egyszeri sztárocskákat kíméletlenül kifigurázza. Jótékonysági feladatokat csak a népszerűség miatt vállal el, nevetséges allűrjei vannak, gyakorlatilag az összes színészre féltékeny, és mindenkinél jobbnak gondolja önmagát. Visszatérő poén, hogy valami extrém, külföldi reklámfilmben láthatjuk, de az is kiderül, hogy gyerekkori színésztanára molesztálta, a csúcs mégis az volt, amikor összeomlott a Dancing with the Stars élő adásában. (A sztárokkal táncolós műsor bevonása logikus ötlet volt, hiszen szintén az ABC-n fut, és így egy másik, egy szerepben elkönyvelt színész, Dean Cain, az egykori Superman is megjelenhetett.)
Az eredetileg Don't Trust the Bitch in Apartment 23, majd Apartment 23 címen emlegetett, végül Don't Trust the B---- in Apartment 23-ként adásba került sorozat mégsem one man show, hiszen itt van Chloe, a ribi (Krysten Ritter), és June, a New Yorkba költöző, ártatlan lakótárs . A Szívek Szállodájából vagy a Breaking Badből ismert Ritter itt igazi képregényszerű bajkeveről, aki minden pasit megszerez, pénze abból van, hogy diplomatákkal kavar, mindig hátsó szándékai vannak, és legalább annyian bálványozzák (Japánban még képregény is készült róla), mint amennyien imádják. Eszközei sokszor megkérdőjelezhetők, de szándékaiban nem mindig találunk kivetnivalót, remek rész volt például, amikor egyszerűen átvette a People’s Magazine szerkesztését, hogy Van Der Beek lehessen a legszexibb férfi.
Lakótársa (Dreama Walker) sokkal szelidebb teremtés, és erre természetesen rengeteg viccet lehet felépíteni. A lányok hol rivalizálnak egymással, hol közös célért küzdenek, hol keresztbe tesznek egymásnak, hol kijavítják a másik hibáit, és sok tartalék van a nagyvárosi vagány csaj és a vidéki kisegér ellentétjében is.
Mellettük még feltűnik a sorozatban Van Der Beek fekete, meleg, és cseppet sem visszafogott asszisztense, a lányok szociopata szomszédai, és a mikrofonhajú feltörekvő komikus, Eric André is. Ők még nem bontakozhattak ki annyira, hiszen a hétrészes első évad után még csak a második évad közepénél tartunk, illetve tartottunk, hiszen a minap az ABC bejelentette, hogy leveszi műsorrendjéről a sorozatot, melyet egykor még a Modern Family után sugároztak.
Az egyik túlélte, a másik beragadt
A Happy Endingshez hasonlóan az Apt. 23-at sem nézik túl sokan (a HE-nél is kevesebben), és még a részekkel is variáltak, a mostani szezonban például az új részek közé ékelve érkeztek a korábban felvett adagok. Az ABC ugyanakkor rendre kiállt mindkét sorozat mellett, idén viszont látványosan borultak a korábbi tervek. Először nemcsak a hivatalos sugárzási napon, kedden, hanem vasárnap is leadtak egy-egy epizódot, mondván ők szeretik ezeket a sorozatokat, és így hátha nagyobb figyelem hárul rájuk, majd miután kiderült, hogy ez a stratégia nem vált be (a vasárnapi adás ideje este tízre esett), oda jutottak, hogy a Apt. 23-att leveszik a műsorról, a Happy Endings pedig dupla epizódokkal megy márciusig, amikor visszatért majd az ABC feleségkereső műsora, a Bachelor.
A Happy Endings azért maradhatott életben, mert eleve már a harmadik évadban jár, és mire a végére ér, már nem lesz annyira messze a századik rész, ami ugye már szindikátusi sugárzást és sok pénzt jelent, a nézőknek pedig egy negyedik évadot. Biztosat persze nem lehet tudni (az is felmerült, hogy az esetleges új évaddal már egy másik csatornára költöznek), hiszen egyelőre a Happy Endings nem a tömegek sorozata, de annak örülhetünk, hogy nem jutott arra a sorsra, mint a Don't Trust the B---- in Apartment 23. Utóbbinak talán egyszer leadják majd a beragadt részeit, ha máshova nem is, az internetre biztos kikerülnek, addig azonban a rajongók nem tehetnek mást, mint csatlakoznak a sorozat megmentésére létrejött Facebook-oldalhoz.
Kövesd a Cold Opent a Facebookon is!
Kereső
Olvasóim
